Khmmm… ezért a bejegyzésért a gumiimportőrök biztosan nem lesznek a rajongóim. Az úgy volt…
Szóval úgy volt, hogy csak kimegyek egyet motorozni a Hungaroringen rendezett Országos Bajnoki fordulóra, saját magamat tréningezni. Réges rég nem mentem a Hungaroringen versenytempóban, 2008-ban mentem itt utoljára versenyen, a 200 mérföldes Endurance-on.
Illetve pár éve a Triumph Street Triple-lel mentem néhány olyan etapot, ahol megpróbáltam kihozni a legtöbbet a motorból, de azért a teljesítményét tekintve az mégis csak nagyjából a 600-as kategóriába tarozik, ráadásul teljesen csupasz. Egy ezres sportmotor azért nagyon más kávéház.
Szóval kíváncsi voltam mit tudok kihozni a BMW S1000RR-ből. Gondoltam, hogy 1:58 alá azért illene bemenni, és ez már az első menetben sikerült, a másodikban 1:57.5 a harmadikban 1:56.2 lett a legjobb kör. Hűűű, örültem ám nagyon, hogy a továbbra is tökszéria motorral (gyári áttétel, gyári kipufogó, katalizátor, stb.) 56 eleje lett az eredmény, így az 1:55 is lőtávolba került, de nem vagyok telhetetlen, úgy voltam vele, hogy jó kis napot zártunk, hasznos edzés volt, kezdek pakolni, aztán megyek haza.
Persze a cimborák csak nyesztettek, hogy „Miért nem indulsz a versenyen? 1:56-os időt mész és nem indulsz?!? Ne mááár!”
Elültették a bogarat a fülembe, na…
Budget Racing
De a gumijaim jobb oldala már erősen fogyóban volt (bennük volt a múltkori Pannónia-ringes Endurance verseny + a mai 3 x 20 perc edzés, és mindkét pályán több a jobb kanyar), és a fékbetétem is teljesen elfogyott. Úgy voltam vele, hogy megfordítom a gumikat, és ha sikerül időben végezni a kerekek ki-be szerelésével, na meg a fékbetét cserével (és a fékdugattyúk tisztításával), akkor elindulok a versenyen, ha meg nem, akkor nem. Csak semmi stressz, a kapkodásnak sosincs jó vége. Ha úgy akarja az élet, akkor összejön, de ha nem, akkor megyek haza a családhoz. Az is aranyos program.
Kiszereltem a kerekeket, a gumis megfordította a gumikat, visszaszereltem, maradt 40 percem gumimelegítőzni (60-90 perc lenne az ideális, de a minőségi Capit gumimelegítőkkel a 40 perc is nagyjából elég volt) közben a féket is sikerült kitakarítani és összerakni, majd amikor meghúztam az utolsó csavart, ránéztem az órára, és… maradt 5 perc a boxutca nyitásig! Ebből két következtetésre jutottam:
1. Marha lassan szerelek.
2. Az élet úgy hozta, hogy akkor VERSEEEEENY!
Az utolsó percekben pont ki tudtam még cserélni az SD kártyát a GoPróban (mert ha már verseny, akkor forogjon a kamera!), beraktam a füldugót, felvettem a sisakot, és már mentünk is ki a rajtrácsra.
Magyar Kupa, 1000-es kategória, RAJT!
Még nem indultam állórajtból a BMW-vel, és arra már nem maradt időm, hogy megnézzem a használati utasításában, hogy a rajtelektronikát miként kell használni. Ezért amíg várakoztunk a rajtrácson, odaszaladtam Talmácsi Gabihoz, hogy megkérdezzem tőle (ő indult az első rajtkockából), de épp elugrott pisilni, úgyhogy nem jártam sikerrel. Visszaszaladtam a 11. rajtkockához (innen indultam én), és Szarka Gábor cimborámat kezdtem vallatni (aki a mögöttem lévő sorból indult), hogy vajon ő képben van-e. Persze Gabitól még nem tudtam olyat kérdezni, amire ne tudta volna a választ. Mondta is rögtön, hogyan működik a rajtprogram, úgyhogy az éles startnál már ezzel tudtam elindulni. Sajnos így is közepesen bénán sikerült rajtolnom, úgyhogy páran elmentek mellettem, kb. 13-14. helyen fordultam el az első kanyarban, de úgy voltam vele, hogy nem baj, így legalább izgalmasabb lesz!
Csak szépen, okosan, nem túlvállalva magam, levadászom akit csak tudok. Hááát ez a BMW-vel könnyebben ment, mint gondoltam.
Az elején azért beletelt másfél-két körbe, hogy elkezdjek megbízni a megfordított gumikban, de utána elkezdődött a fogócska. Végül olyan embereket sikerült megelőzni, akiket eddig még sosem, vagy csak akkor, ha rossz gumit raktak fel. Ott volt pl . Szarka Gabi, vagy Fenyő, vagy Majsa Gergő, aki egyébként vezeti a pontállást a Magyar Kupában. Vele volt pár oda-vissza előzés, és olyan is volt, amikor totál elfékeztem magam, és visszaestem két helyet, de végül sikerült elkapnom Gergőt, és megtartani a pozíciómat. Sőt, már lőtávolban volt a kategóriánkban első helyen álló Papp Tamás is, de ekkor már az utolsó körben voltunk, és mire utolérhettem volna, leintették a versenyt. A tempóm gyorsabb volt, a verseny leggyorsabb körét is sikerült elhoznom (1:56.4), és ha lett volna még egy kör, akkor…
…de a „lett volna” kezdetű fantáziálásokat hagyjuk, a verseny a leintésig tart, ott pedig Tamás volt a jobb. Pont.
Egy kis plusz infó azoknak, akik nem követik az OB-t: a profikat külön értékelik (Talmácsi Gábor, Bódis Ricsi, Gyutai Adrián, stb.) ők mentek az első 5 helyen, űridőket természetesen: 1:52-1:53-akat. Kb. fél körig láttuk őket, aztán kimentek a képből, mi pedig a saját kategóriánk résztvevőivel cincáltuk egymás bajszát: vagyis a Magyar Kupa versenyzőivel.
„Volt egy kis pitty-putty”
Az első körben a -3 kanyarban volt egy szerencsétlen esés, Egedi Sanyi és Papp Tamás összeértek a féktávon, pont úgy, hogy Sanyi fékkarja benyomódott Tomi oldalán, így azonnal blokkolt az első kerék és Sanyi bukott egyet. Tomi alig észlelt valamit az egészből és gond nélkül tovább tudott menni, de Sanyi versenye odalett. Viszont legalább nem sérült meg, ez a legfontosabb. Véletlen versenybaleset volt, véleményem szerint egyikük sem hibázott. Pont mögöttük mentem, úgyhogy az onboard videón tisztán látszik az eset. Talán egy minőségi fékkarvédő segíthet az ilyen esetekben, de azért a szerencse sem árt. A ma esti bejegyzésben ezt az incidenst is megnézheted, mert 19 órakor felrakom az egész versenyt. Elég izgalmas volt, végig!
Gratulálok mindenkinek, aki ezen a napon részt vett a versenyeken, hatalmas buli volt!
És köszönöm mindenkinek, aki kilátogatott az edzésekre, a versenyekre, és odajött köszönni, vagy váltani pár szót. Ha valakivel nem voltam épp túl beszédes kedvemben, akkor ezúton elnézést kérek. Fejben biztosan épp a következő teendőkre koncentráltam.
BMW S1000RR M Sport, Hungaroringes tapasztalatok
A délelőtti első menet első körében a Hungaroring jobb-bal sikánjában rendesen meglepődtem, mert annyira könnyű volt átrakni az RR-t az egyik oldaláról a másikra, hogy azt hittem véletlenül földhöz csapom! Konkrétan meg kellett szoknom, hogy nem kell izomból átdönteni, hanem annyi is elég, ha érzéssel átdobom, és kész.
Iszonyú gyors ez a BMW már így szériában is! Ez főként a versenyen derült ki, amikor túl voltam az előzgetéseken és elkezdtem megtalálni a saját tempómat. A BMW elektronikus futóműve annyira hatékonyan hozza ki a gumikból a lehetséges maximumot, hogy még ez a megfordított, használtgumi-projekt sem volt gond. Kicsit állítottam menet közben a kipörgésgátlón, hogy több csúszást engedjen és onnantól minden tökéletes volt, ezt igazolta a hibátlan gumikép is.
(Persze ezt a gumimegfordítás-dolgot hivatalosan nem javaslom senkinek, hiszen a gyártók ezt nem ajánlják. Ha mégis ilyen renitens dolgokon járna az eszed, akkor viszont fontos tudni, hogy a megfordítás után az első két körben hagyj időt a gumiknak, hogy átrendeződjön a felületük a fordított állásra. Nem kell gyökkettővel pilinckázni, csak az a lényeg, hogy ne az első két körben akarj rekordot dönteni.)
Ahogy egyre rövidebbeket fékeztem és körről körre csipkedtem le a métereket, az RR végig stabil maradt a féktávokon. Finoman csóvált kicsit a hátulja jobbra-balra, de mindezt kiszámíthatóan, egyértelműen.
A BMW továbbra is tökszéria, az egyetlen tuning a motoromon egy Brembo RCS19 felső munkahenger. Amióta ezzel megyek, állandó és egyértelmű a visszajelzés fékkaron. Nem melegszik el a fékrendszer, mint a gyári főfékhengerrel, ami egyszerűen nem bírja ezt a fajta terhelést, nagyjából semelyik szériamotoron sem. Szóval bármilyen motorod van, ez az alkatrész mindenképpen cserére szorul, ha kicsit is komolyabban pályázol!
A Race Pro ABS továbbra sem zavart be soha, sehol, még az 1:56-os köröknél sem. Megnyugtató a tudat, hogy észrevétlenül vigyáz rám, ha netán túlvállalom magam, vagy olyan necces szituációba kerülök, amire nem számítok. És megdöbbentő, hogy manapság már ennyire fejlett elektronika is elérhető egy szériamotoron!
Amit hibaként fel tudok róni a BMW-nek, az az, hogy a nagytempós, erős féktávokon az első Dunlop slick (aminek kicsit nagyobb az átmérője, mint a többi márkának) beleért a hasidomba, és kireszelt belőle egy kicsit, még a Slovakiaringes nyíltnapon. Írtam a BMW-seknek ezzel kapcsolatban, de még nem jött válasz. Gondolom a pályaidom lenne a megoldás, de egyelőre utcán is használom a motort, úgyhogy maradt a gyári szett. És mivel már úgyis leharapdált belőle egy kicsit a gumi, nekiestem egy ráspollyal, hogy egy kicsit több helyet csináljak.
Így most már a Dunlop sem lesz probléma.
Illetve fekete pont jár a fellazult bal kormánymarkolat csavarért, ami miatt elkezdett kicsit mozogni a markolat. Nekem fel sem tűnt, úgyhogy köszönöm Barta Laci, hogy észrevetted, és köszönöm Tompa Tominak (Talma szerelőjének) a tanácsokat, hogy miként orvosoljam gyorsan a problémát, így nem ment el az idő azzal, hogy magamtól kelljen rájönni. Tomitól egyébként sok hasznos infót kaptam már a motorral kapcsolatban!
Talma Gabi természetesen nyerte a futamot az ugyanilyen RR-rel és minden körben 1:51-1:52-ket ment. Az ő motorján van egy Akrapovic rendszer és le is van áttételezve a motor, na de nyilván nem ezért ment gyorsan, hanem azért, mert egy világbajnok.
A szériamotorral is brutálisan gyorsan ment, a legjobb ideje 1:49.9 a BMW-vel a Hungaroringen! És természetesen igazi gentlemanként nem akart részt venni az értékelésben, hogy ne szóljon bele az OB alakulásába, így ő egy különdíjat kapott. Szuper jó hangulat és sok-sok köszönet!
Dobi Ferinek ismét nagy köszönet a Dunlop slick gumikért – merthogy ezek még mindig ugyanazok a gumik voltak, amiket az egy héttel ezelőtti Pannónia-ringes Endurance versenyünkre vett Feri a csapatunk tagjainak!
És le a kalappal Feri előtt, életében először volt a Hungaroringen, és már most 2:04-et ment, pedig csak tavaly kezdett el pályamotorozni, 54 évesen. Szép munka!
Szarka Gabinak és Barta Lacinak köszönet a hasznos szakmai tanácsokért a szereléssel kapcsolatban, a gumikkal kapcsolatos tippekért, na meg az unszolásért, hogy induljak el a versenyen.
Kiss Daninak és Nagy Sanyinak a rajtnál nyújtott segítségükért. Köszi, hogy kihoztátok a rajtrácsra a motoremelő állványokat és a gumimelegítőket, tisztára MotoGP feeling volt! Már csak egy esernyőtartó nénit kellene szerződtetni.
Szücs Gábornak is köszönet a fékmunkahengerek tisztításával kapcsolatos segítségért.
Egedi Sanyinak is nagy köszönet, tőle vettem a Brembo RCS19 felső fékmunkahengert, ami kötelező darab a gyors köridőkhöz.
Biel Ricsinek köszönöm, hogy megrendelte és elhozta a TRW CRQ fékbetéteket, nagyon jól szolgáltak a versenyen!
A szuper fotókért nagy köszönet Izsó Krisztiánnak. Ha kint voltál és szeretnél profi fotókat magadról, keresd bátran, és ne sajnáld a képekért azt a pár ezer forintot, ezek a fotósok egész nap ott melóznak értünk, nekünk a tűző napon!
Németh Andrisnak pedig hálás köszönet az ismét igencsak színvonalas szervezésért. Ő az a figura, aki mindent megtesz a pályamotorosokért és a gyorsasági motorsportért, folyamatosan szervez, készül, új ötletekkel áll elő, és szívét-lelkét beleadja, hogy ilyen profi rendezvényeken és versenyeken vehessünk részt.
Na és persze köszönet minden sporttársnak, akikkel egymás körül motoroztunk ezen a versenyen, mert mindenki tisztelte a másikat, és bár voltak izgalmas oda-vissza előzések, de senki nem vállalta túl magát feleslegesen.
Hiszen az ilyen versenyeknek nincs igazi tétje. A lényeg, hogy jól érezzük magunkat miközben megmérkőzünk egymással, és mindenki épségben hazaérjen a családjához, másnap pedig mehessen dolgozni.
Folytatás? Még nem tudom. De erről jut eszembe, hogy az októberi pályamotoros tréningre a Jerezi MotoGP pályára még van egy szabad helyem! Ha érdekel, írj mielőbb messengeren!
Este jövök az onboard videóval, nézzetek vissza 19 órakor!
Ádám
